Beethoven utolso szonàtài
Vàratlanul ért, de màr régen vàrt élményt kaptam a Stingray Classica tv csatornàn. Beethoven utolso szonàtài voltak tegnap délutàn 5-6 orakor közvetitve. Elöször csak csodàlkoztam, mindaddig, mig meg nem értettem, hogy miért vàlasztottàk szinhelyül az omladozo, teljes pusztulàs àllapotàban lévö kastélyt (Chateau du Bois du Rocher). Régi könyvek, összeomlo könyvespolcok, leomlo falak mindenütt. A menyezet is omlàs elötti àllapotban, a Steinway zongora csillogàsa ebben a környezetben félelmetes volt. A szépség, a tudàs és kultura pusztulàsàt mutatta minden képben az adàs. Ehhez az utolso szonàtàkat a làngelmétöl olyan elöadàsban ami mélto volt hozzà. Egy tehetséges fiatal müvész a zongorànàl, aki a halk reszketéstöl a hangszer kiméletlen, vad leütéséig mindent képes volt zenévé alakitani. Mennyire érthetövé tette és örökérvényüvé azt, ami ma is égetöen aktuàlis: a bennünk élö fàjdalmat és tiltakozàst a kultura pusztitàsa miatt, ami folyik a "haladàs" és sok hangzatos àlsàgos
