Fekete, fehér, igen , nem

 Igy jàtszottunk a régmult gyerekkorban. Ugy folytatodott: mit vettél a pénzemen, adtam neked 100 forintot, mit vettél rajta.

Az idö mulàsàt ezen a jàtékon fàjdalmasan érezzük az elejétöl a végéig.

Az idö mulik, az emberi gonoszsàg nem vàltozik, az egyik rasszizmust felvàltja a màsik és közben azt harsogja, hogy ö a jo.

Az igen és nem  helyett megszületett az igen de, meg a nem de. Aki ki meri mondani az igent, nemet enélkül az nagyon vigyàzzon magàra. Pedig milyen egyszerü és szép vilàg lenne a sok de nélkül.

Befejezésül a 100 forint. Szàmonkérni valakitöl elég vicces lenne, mert ennyit borravalonak is szégyen lenne adni.

"Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van.”