Jo napom van

Igaz, hogy csak nyugtàval szabad dicsérni a napot, de a délelöttröl màr elmondhatom, hogy  szerencsésen zajlott minden és rengeteg elöitéletet càfolt meg.

 Hajnaltàjt ébredtem és jobban izgultam, mint az esküvömön, semmi értelme nem volt probàlkozni ujra elaludni. Sokismeretlenes a korhàzi kezelések elsö dàtuma és 7:40 kor lettem elöjegyezve ultrahangra. Oda autobuszt vàlasztottam, nem azért, mert ingyen van, hanem az izgalombol adodo balesetveszély miatt.

Azt a buszmegàllot némi kérdezösködés utàn megtalàltam és àldottam a jo szokàsomat, hogy mindenhova tul koràn érkezek: a busz egy pàr perccel elöbb ment, mint ahogy a menetrendben àll. 

Mikor kiszàlltam Hévizen, ismeretlen volt a buszpàlyaudvar, de csak kérdezni kellett, màr tudtam, hogy jobbra, aztàn balra....

A bejàratnàl négyen mértek hömérsékletet és igazitottàk a betéröket a helyes irànyba! Mosolyogva, udvariasan.

Az elektromos kezelésekhez 3 ajto is vezetett, melyik az igazi? A programomban ezt is lehet olvasni,22-es.

Semmi vàrakozàs 7:40 kor nyilt az ajto és megtudtam, melyik fülkében kapom a kezelést. Kedves fiatal nö itt is, aki a fàjos részeket szépen végigpàsztàzta, majd 2 fülkével odébb jött a következö kezelés minden vàrakozàs nélkül.

A maszirozàs egy emelettel feljebb, oda is elkalauzoltak, hasonlo figyelmes ellàtàsban volt részem és a vészharangok ellenére minden  borravalo nélkül! 

A hab a tortàn, hogy mikor ujra elértem a buszpàlyaudvart, ott épp ràm vàrt a busz Keszthely felé. A hazautat a buszmegàllotol màr éles megfigyelésem jutalmaként simàn megtalàltam.

Biztos sokan mondjàk: neked szerencséd van. Nekem ez sokkal inkàbb abban ad igazat, hogy a jot làtni kell és nem örökké szidni, ami belefér, mert azzal mindenki magàt leplezi le.