Hol sufni àllt, most köhalom

A hàz jobb oldalàrol lett lefejtve az a förtelem, aminek helyére szép teraszt àlmodtam. Még két szekrényféle csufoskodik a fal mellett, de azt majd a hétföi kezdésnél bontjàk, ki tudja.

A nyilo viràgokat megcsodàltam és örömmel fotoztam, mert a köhalom az elmulik, de a viràgok itt mindig nyilni fognak, ha itt az idejük.

Szépen összerakott téglàk, még nem tudom, hogy mi lesz velük, kinek hasznàlnak majd?

 Összkép, amihez hatalmas fantàzia kérettetik, hogy milyennek alakul ez a következö idökben. De tudom, hogy a jelenlegi àllapotra emlékezni kell, ha valaki kritizàlni merné azt, amivé majd alakul. Jol bevàlt gyakorlat, hogy nem tudok és akarok felejteni, akkor is, ha ezt jo tanàcsként adjàk az okosabb emberek. Nekem a fejlödés, az utam a fontos és nem holmi àtmeneti àllapotok a kezdetben.