Minden jo, ha a vége jo

 Murphy törvénye ujra beigazolodott. Màr  éjszaka tudtam, hogy a kegyetlen hideg érkezett, egyidejüleg a fütés elment pihenni, a fütötestek jéghidegek voltak. Gyötrelmes agyalàs lett és semmi alvàs.

Ki kell talàlni, mi az oka, hogy meg kell fagyni a globàlis felmelegedés idején. A viz fagyott meg, vagy a gàzmüvek robbant fel?

Melyik szomszédnàl fogok melegedni, ha majd kék és lila leszek?

Szoval csupa hülyeség jàrt tàncot a kobakomban. Elöször, tul koràn a szerelöt hivtam, aki nemrég itt jàrt és mondta, minden ok. Hogy jön. Hurrà! Valoban 9 fele màr itt is volt, közben telefonàltam ide oda, olyan pànikban voltam. Megàllapitotta, hogy a fütés jo, de nincs gàz. Ujabb cidri, hogy talàn nem fizettem ki a szàmlàm és lezàrtàk a legnagyobb hidegben büntetésböl? Minden szàmlàt elöszedtem, aztàn megint sok telefonszàmot felhivtam, még a müezzindumàkat is türelmesen végighallgattam. 11 ora fele a megigért segitség leparkolt a kedves szomszéd kijàrata elött (majd szolnak, ha ki akarnak jönni), aztàn szétszedték a méröoràt, majd ujat raktak helyébe, ami azonnal elkezdett müködni. Ràadàsul mindezt ingyen, megköszöntem hàlàsan, ebédjükhöz hozzàjàrulva bökezüen, mint egy katonatiszt (ezt még gyerekkoromban hallottam...).

Murphyhez még az is hozzàtartozott, hogy tegnap az internet bank is letiltott 24 oràra, tehàt a szàmlàkat csak délutàn tudtam befizetni, ha màr olyan szép rendet csaptam köztük.