Oktoberem köszöntelek!

Nagyon koràn megszerettem ezt a honapot, mert egyetlen évszak sem pazarolja ilyen böségesen a legszebb szineket, mint az ösz szép oktobere. Minden megérett, ami az élethez kell és a pihenés sincs messze. 

 Ma a reggeli utàn kenyérsütéssel kezdtem a napot, ami nagyon egyszerü lett, miota ràadtam a fejemet, hogy géppel történjen. Szegény nagyanyàm a fejét csovàlnà, mert ö màr a keverö masinàkat sem fogadta el, megértem öt. 

Kinn ragyogo kék ég, az éjszakai zivatarra semmi sem emlékeztet itt benn, persze a pocsolyàk kinn màr màst mondanak.

A seregélyek hada learatta a fügefàk érett terméseit a magasban, jo étvàgyat kivàntam nekik.

Lassan visszatérnek a régen szeretett receptek emlékezetembe, nagy örömmel volt az elmult hetem kedvence a sült tök püré, amit nem lehet levesnek nevezni, bàr arrol van szo. A lényeg a tökmagolajon és a sült tökmag és piritott kenyérkockàkon van, amitöl megunhatatlannà vàlik ez az ebéd. De nagyon szeretem a fokhagymakrém levest is, amit francia Svàjcban ettem régen reszelt sajttal benne, amit az itteni jobb éttermek is àtvettek. Még ados vagyok magamnak egy birsalmakompottal, amiben az ösz különösen intenziv aromàit élvezhetjük.De egy jo gesztenyepüré sem maradhat ki, szölöt pedig a làgy kenyérhez ki nem kivàn? 

Ideszolt a gép, hogy a kenyérhez hozzà lehet most adni a magokat, tehàt szotfogadoan szortam be a tökmagokat oda is.

Hiv a napsütés is kifelé, az oktobert ott is dicsérhetem tovàbb, bàr nem feledkezek meg azokrol egy percre sem, akiknek szomorusàgot, veszteséget, fàjdalmat okozott a retttenetes àradàsokkal, földcsuszamlàsokkal érkezö vihar nyugaton. Segitséget, enyhülést kivànok minden kàrosultnak, együttérzek velük.