Tüz és viz

Különös gondolatokkal mulnak a sétàlàs orài. Magam elé képzelem szüleimet, akik annyira ellentétes természettel voltak megàldva, mint a tüz és a viz, mégis több, mint 60 éven àt példàt mutattak egymàs irànti szeretetböl, bölcsességböl.
Bennem hol egyik, hol màsik mutatkozik, attol függöen, mire van épp nagyobb szükség.  Apàm harcait nehezen, de kitartàssal éltem àt, anyàm sors irànti megadàsàt pedig csak most, mikor eljött az ideje, kezdtem megérteni és tisztelni.
Ez ugy néz ki most, hogy bàr az irànyitàst nem adtam ki a kezemböl, de sokszor képes vagyok kivülröl szemlélni életemet, magamat, mintha moziban lennék.
Eszemben jàr anyàm sokszor idézett mondàsa: "ami a sors könyvében meg van irva, az történik". Mennyit làzadtam emiatt, hisz csak annyit làttam, nem tesz semmit, hogy élete màs legyen.
De aki ilyen sugàrzo szeretettel tudta dédunokàjàt magàhoz szoritani, annak jàr az én legnagyobb tiszteletem: igazad volt édesanyàm!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések