Husvét vasàrnap

Mig kisült két apro kis kenyerem a konyhàban, elballagtam a kert végébe, ahol egy bokor mellett pici helyen nincs fü, ott  nyugszik Aristid, a felejthetetlen cicàm. Visszatért a mulo anyagi vilàgba teste, a lelke az hol van?  
A kenyér kisült, nagyon finom lett, örömforràs. Hàny buzaszemnek kellett meghalnia, hogy belölük a husvéti kenyerem készülhessen?
Hàlàval gondolok Aristidre és a buzaszemekre, az életemhez annyira szükséges létükre, ahogy bennem élnek tovàbb, most, hogy màr nincsenek.
Ugyanigy minden emberre, akiket felsorolni sem tudnék, de mind létfontossàguak voltak szàmomra.