Szeretetremélto emberek

Légüres térben nincs élet. De nincs szeretetremélto emberek nélkül sem igazàn.
Minden nap egy ujabb lehetöség, hogy emberekkel talàlkozzunk, akikkel jo együtt lenni. Néha màr pàr perc is megszépiti a napot.
Elvittem Dorkàt és Aristidet oltàsra, ismeretlen az orvos, de ajànlotta a kutyàs hölgy. Mindig nagy harcban vagyok, mire betuszkolom kedves cicàimat a hordozotàskàkba. Dorkànak sikerült a nagy nyàvogo koncert közepette a cippzàrat kinyitnia, aztàn màr ki is bujt onnan. Végigjàrta az autot, mialatt nekem csak a vezetésre kellett figyelnem, de megérkeztünk idöre. Az orvos vàrt rànk és segitett bevinni öket, hogy beolthassa. Még soha nem volt ilyen segitökész, megértö àllatorvos, pedig màr elég régota és sokfelé volt dolgom velük. A hazaut màr nyugalomban és a tapasztaltak feletti hàlàs elmélkedésben telt.